január 17, 2013

Objektív útmutató I. - általános szempontok

Mostanában nagyon sokat beszélgettem több fotóssal is objektívekről és úgy döntöttem, hogy indítok egy cikksorozatot, ahol áttekintem a nagyobb kategóriákat, hol, mit, milyen szempont alapján érdemes választani.

Az első cikk bevezetés lesz, de önmagában egy általános útmutató is, amivel már bárki el tud indulni kiválasztani magának, amit szeretne - nikonosok és más rendszerrel fotózók is. A folytatás azonban csak Canon lesz, mivel nekem az EF bajonett objektívparkjára van csak jó rálátásom. A cikkben nem fogok ekvivalens gyújtótávokat számolni, APS-C-re értek mindent, ahol nem jelzem külön.

Milyen tulajdonságai vannak egy objektívnek?



Gyújtótávolság
Ez határozza meg gyakorlatilag, hogy milyen objektívről beszélünk. A mm-ben megadott érték a látószögre utal, ha egy tól-ig szám, akkor zoomobjektívről beszélünk, ha egy szám, akkor fix. Minél kisebb a szám, annál nagyobb a látószög, annál több dolog fér a képre. Egy 10-30mm környékéről induló objektívet nagylátószögűnek nevezünk és tájképhez, épületfotóhoz a legjobbak, egy 200-300mm-es már középtele, ami például sportfotóhoz célszerű. Ez nem minőségi jellemző, itt olyat kell választani, amire szüksége van az embernek. Jellemzően a legtöbb fotós igyekszik lefedni a 18-200mm-es tartományt. A 18mm még nem szupernagylátó, de nagyon gyakran előkerül, a 24-70 környéke pedig egy általános eseményfotós szegmens. 70-100mm szokott kelleni a portrékhoz, 200mm pedig a távolabbi objektumokhoz. Persze nem mindegy, hogy milyen objektívekkel fedjük le ezt a tartományt, ráadásul ezen kívül is lehet igényünk másra is.

Átfogás
Zoomobjektíveknél a kezdő és végső állás közötti távolságot értjük ez alatt. Egy 70-210mm-es objetkív átfogása közepesnek mondható, egy 16-35 egészen kicsinek, de léteznek 18-300mm-ig működő objektívek is extrém nagy átfogással. Minél nagyobb az átfogás, annál több kompromisszumra kell számítani. Egy objektívet nem lehet ugyanolyan jól megcsinálni 18mm-re és 200mm-re. A különböző képhibák erősebben fognak tehát jelentkezni egy nagyátfogású objetkíven, mint egy kisebben, vagy pl egy fixen. A legjobb képminőséget mindig a fix objektívek adják, itt nem változtatható a látószög, ha más képkivágást akarunk alkalmazni akkor nekünk kell közelebb menni vagy eltávolodni a témától. Ez sok esetben nem megoldható ezért az emberek szeretik a zoom-optikákat. Egy eseményfotósnak jól jöhet egy nagyátfogású objektív, mert mire a nagylátószöget kicserélné telére, lemaradna a pillanatról - neki megéri a gyengébb képminőségből fakadó kompromisszum, hiszen el se készülne a fotó e-nélkül. Az extrém nagy átfogású objektíveket jellemzően turisták veszik, mivel így nem kell sokmindent magukkal cipelniük, egy amatőr fotósnál ez komolytalan hozzáállás.

Fényerő
Nagyon fontos szempontnak tűnhet, de sokkal többet képzelnek bele az emberek, mint amennyit valójában ér. Minél nagyobb a fényerő, annál sötétebb körülmények között fotózhatunk, okítja rengeteg fotós tankönyv hibásan. Valóban, egy nagyobb rekesznyílás több fényt enged be, azonban leesik a mélységélesség, így a fotónk bár világos lesz - nem lesz elég éles és így használhatatlan. A fényerő hiányát az ISO és a záridő emelésével kell kompenzálni, nem a rekeszérték megváltoztatásával. A rekeszérték a mélységélesség, ezáltal a háttérelmosás szabályozásához való elsősorban. Az objektíveken többféleképp is jelölhetik, többnyire F2,8  f/2,8 vagy 1:2,8 jelöléseket alkalmaznak. Ez egy tört, tehát a szám minél kisebb, annál nagyobb fényerőről beszélünk. F1,2-2 közötti érték inkább a fixeknél jellemző, zoomoptikáknál a 2,8 már fényerős objektívnek mondható, az F3,5-5,6 az átlagosnak nevezhető, ennél kisebb fényerő már ritka és gyakorlatban nem túl működőképes. De mint mondtam, elsősorban a fotózott téma által megkívánt mélységélességtől függ, hogy mekkora rekeszt használhatunk. Nagylátószögnél ez a probléma nem kritikus, mivel kellően távolra fókuszálva már szinte minden éles lesz a képen, azonban elég bemenni egy templomba és máris lehet f2,8 mellett olyan képeket lőni, hogy csak az első két padsor éles, a többi pedig furán elmosott. Az tévhit, hogy a nagylátószögeknél annyira nem probléma a mélységélesség, bár akkora háttérelmosás nem jelentkezik mint a teléknél, bőven elég ahhoz, hogy használhatatlanná tegye fotónkat. Teleobjektíveknél kritikusabb a dolog, egy 100mm-nél hosszabb optikával portrét fotózva egy közeli arc részletei már úgy eshetnek, hogy a modellünknek például csak az egyik szeme lesz éles, ilyenkor néha f8-ra is le kell rekeszelni az optikát, így hiába van 2,8as fényereje. Másik tényező, ami ehhez még hozzáadódik, hogy a legtöbb objektív képminősége a legnagyobb rekesznyíláson gyengébb, szűkítve egy pontig egyre jobban javul (általában f8-f11) majd utána ismét romlik. Ez nagylátószögnél annyira nem kritikus, de pl az olcsó 300mm-es telék képe csak f8 környékén használható, egyébként rettenetesen fátyolos, lágy.

Mechanika felépítés
Itt két dolgot kell megnézni. Az egyik az, hogy mi történik az objektívekkel fókuszáláskor és zoomoláskor. Bizonyos objektíveknek elmozdul az eleje,elfordul, ezeknél nehéz lehet lapszűrőket alkalmazni, de manuális fókusznál is zavaró lehet. A másik kérdés az általános építési minőség. Lehet vacilálni azon, hogy olcsónak hatnak a műanyagok, vagy gyengének tűnik, de a legfontosabb a holtjáték. Van-e a gyűrűknek, elmozduló részeknek holtjátéka és mekkora. Biztosra vehető, hogy ez később csak nőni fog és pontatlanságokhoz vezet fókuszáláskor, ráadásul jobban is koszolódik az objektív belseje. Az évek során annyi por rakódhat le a lencséken, hogy jelentősen csökkenhet a képélesség, vagy a legrosszabb, hogy penészesek lesznek a lencsék. Akárki, akármit állít, ez jóformán nem orvosolható, ha egy objektívet egyszer szétszedtek, az sosem lesz ugyanolyan jól összerakva (ez műanyag tokozásúaknál erősebben játszik, mint a drágább, fémházas lencséknél) A legjobb felépítésű optikák a Canon L-es szériájából kerülnek ki, nem egy közülük időjárásálló is, ami nagyon jó dolog, ha a fényképezőgépünk is az. Ha gépünk nem is az, az optika az évek során nem fog annyira koszolódni, de ez inkább egy EOS 7D mellé vásárolt objektíveknél szempont szerintem. Ütésállóságot ne várjunk egyiktől sem, az üveg rideg, nehezen veszi az ütéseket és könnyen reped, a fókuszmotor és a képstabilizátor pedig érzékeny finommechanikai eszköz, bárhogy is van tokozva, nem szabad kemény kiképzésnek kitenni őket (persze a fémházasak itt is előnyt élveznek)

Fókuszmotor
Szerintem elég fontos szempont, de nagyon experimentális, hogy most egy objektívé jó-e, vagy sem. Ki kell próbálni, hogy meg tudjuk ítélni, nekünk megfelel-e. Háromféle létezik jelenleg, a DC, az USM és az STM. A DC hagyományos mikromotort jelent, jellemzően lassabb és hangosabb az USM-nél és érzékeny arra, ha megtekerik, így mindenképp manuális fókuszra kell állítani, mielőtt elfordítanánk az élességállító gyűrűt. Az USM egy modern technológia (csak 30 éve létezik :P ) ami különféle rezgéseket használ a lencsék mozgatására (az USM az ultrahangra utal, de létezik piezoelektromos hatáson alapuló is). Az STM a Canon legújabb technológiája, még elég kevés objektívben alkalmazták, ez a léptetőmotor megoldás nagyságrendekkel gyorsabb és szinte teljesen hangtalan. Namost, hogy USM vagy DC... jó kérdés. Az igazság az, hogy én láttam már rettenet gyors DC motort és felháborítóan lassú USM motort is (az épp egy Nikon volt és ott SWM a technológia neve). Ez az adott optikától is függ, hiszen nem mindegy, mekkora úton és mekkora lencsét kell mozgatnia a rendszernek. Ki kell próbálni! Két fő szempont van: sebesség és a zaj. A pontosság azért nem annyira szempont, mert nemcsak a motoron múlik -sőt-, hanem az optikai minőségen és a fényképezőgép AF rendszerének képességein is. A sebesség egy tájképfotósnak talán nem olyan kritikus, eseményfotósoknak már jól jöhet egy gyorsabb objektív, sportfotónál meg elengedhetetlen. A zaj természetfotónál elijesztheti az állatokat, vagy egy esküvőn zavaró lehet, de jellemzően a mai DC motorok sem zúgnak már annyira. (a Nikon hagyományos csavarhúzó AF-e a D100-ban még olyan volt mint egy traktor) Viszont bármily csendes is egy USM motor, ha belső mikrofonnal videózunk, akkor hallani fogjuk a felvételen a kattogását. Persze a videós AF még nem túl kiforrott dolog, aki mindenképp erre vágyik annak egy EOS 650D-re lesz szüksége és egy STM objektívre, jelenleg csak ez a kombináció kínál valamennyire használható megoldást (és még ez sem tőkéletes, bár ez inkább a gépváz oldaláról jelentkezik)

Képstabilizátor
A képstab remek dolog, de azért itt is vannak érdekességek. Fontos tudatosítani, hogy egy képstab - főleg a nagytelékben - jelentősen megrövidíti az objektív élettartamát. Najó, nem az egész objektívét, hiszen ki lehet kapcsolni, de míg egy fókuszmotor vagy egy blendemozgató mechanizmus (a két jellemzően kopó rész egy lencsében) félelmetesen sokat kibírhat, addig a képstab giroszkópjai sokkal hamarabb bemondják az unalmast. Olyanról is hallottam hogy csupán 4-5ezer expó, ezt nehezemre esik elhinni és azért itt nem az expószám számít, hiszen a képstab folyamatosan stabilizálja a képet (van amelyik csak az exponálógomb félig történő lenyomására) szóval inkább az üzemóra fontos és egy vadfotós, aki három napig ül lessátorban sokkal több üzemórát összehoz 100 expó során, mint egy átlagos amatőr. Azt sem szokták a specifikációkban megosztani, hogy hány lépcsős a képstab. A többség legalább 2-3 fényértékkel hosszabb expozíciót lehetővé tesz, de létezik 4Fé-t korrigáló is (talán van már nagyobb is, bár nem hallottam még róla). Sportfotósoknak az is szempont, hogy mennyire képes axiálisan követni a képstab svenkelésnél. Egy foci fotózása közben jobbra-balra rángatjuk a gépet, a képstab megpróbálja leragasztani a témát, ami nem túl jó. Bizonyos fajták automatikusan érzékelik a gyors elmozdulást és annak az irányában ne korrigálnak, csak arra merőlegesen, míg másoknál át kell kapcsolni egy másik üzemmódba hozzá. Ez is tapasztalati kérdés, ha nagyon fontos tényező, érdemes a kiszemel objektívet egy fotózás erejéig kölcsönkérni valakitől. Aki sokat fotózik állványról ne is rágódjon a képstabon, mert a rezonanciák elkerülése miatt a képstab azonnal kikapcsol, amint állványra raktuk a gépet (vagy nem, de akkor nekünk kell, különben nem lesz éles a fotónk)

Márka
Fontos szempont ez is, bár itt vannak a legnagyobb hitviták és félreértések. Jellemzően a Canon gyári objektívei megbízhatóbbak, a Tamronról vegyesek a vélemények, a Sigmát pedig csak az nem utálja, akinek még nem volt rossz tapasztalata vele. A Tokináról valahogy eddig se jót, se rosszat nem hallottam. Azt azért érdemes megfontolni, hogy mik az általános tapasztalatok egy adott optikánál. A Canon objektívei a magasabb minőségellenőrzési normák miatt drágábbak, de megbízhatóbbak, a Sigmánál egy-egy modellnél gyakran előfordulnak típushibák, ki kell fogni egy jó darabot, de az is lehet, hogy egy teljes széria problémás (az 50mm-es fix makróknak a blendéivel volt gond, a korábbi nagylátószögekben a szalagkábel ment szét, de sokat hallottam fókuszmotorhibákról is). A Tamronnál inkább az általános minőség kommerszebb, de egyenletesebb és az egyedüli gyártó, ami öt év garanciát ad az objektíveire és ez Canon 1 évével szemben nagyon nem elhanyagolandó tényező! A Canonnál a régebbi L-es és a 90-es években megjelent USM motoros (aranycsíkos) optikák jellemzően nagyon strapabíróak, az új 100e Ft alatti műanyagok viszont már vegyes minőséget hoznak. A Sigma is három évet ad, olcsóbb optikáknál én kevésnek érzem még ezt is, a drágább üvegeknél talán jobban odafigyelnek és ott a Sigma is megfontolandó lehet. Azt azonban célszerű tudatosítani, hogy a 80-as 90-es évek elmúltak, ezidőben rengeteg gyártó ment tönkre, mert túl jó terméket készítettek így a 2000-es évekre általánossá vált a tervezett elévülés, mint mérnöki szempont. Ez nem összeesküvés, nem kitaláció, jóformán az elsődleges tervezési irányelv az élettartam, bármilyen műszaki alkalmazást is tekintünk. A gyártó azzal, hogy kimondja, hogy csak 1 év garanciát ad a termékre, azt is mondja, hogy ő csak egy évig garantálja neked a készülékét ennyi pénzért. Az a helyzet, hogy joga van hozzá és ezt tudomásuk kell vennünk és a vásárlásnál oda kell figyelni erre. Valahol érthető az ő álláspontjuk is, hiszen úgy kell minél jobb minőségű, megbízható terméket árulniuk, hogy 10 év múlva is tudjon munkát adni a több ezer alkalmazottjainak. Az a kérdés, hogy melyik cég, hol találja meg az egyensúlyt. Ekkora összegeknél azonban hiba előítéletek alapján dönteni ("nekem nemkell Tamron Fos!!" és barátai)

Egy dologról még nem írtam, mégpedig a látszólag legfontosabbról: az optikai minőségről. Azonban ez egy összetettebb témakör, ezért csak egy következő bejegyzésben foglalkozok vele!

/illusztrációk a google-ról/

9 megjegyzés:

  1. Szerintem gyújtótávolságot akartál írni gyújtóválság helyett. Utóbbinak kissé forradalmi hangulata van. .)

    VálaszTörlés
  2. Az objektívek élettartama után kutakodva találtam rá a blogodra és erre a bejegyzésre.
    Hobbi szinten én is fotózgatok, a természetfotózás a kedvenc területem. Sajnos elég drágák a vadfotózásra alkalmas fényerős teleobjektívek, ezért a használt piacon próbálom meg beszerezni a komolyabb obikat. Pár éve szereztem be egy Nikon af 300mm f4 obit amit mai napig megelégedéssel használok. Nemrég vettem szintén használtan egy Nikon af 80-200mm f 2,8objektívet a fényereje miatt. Interneten rendeltem és ugyebár ennek megvan az a kockázata,hogy az ember egy leharcolt obit vesz meg, hisz előre nem próbálhatja ki. Sajnos én sem informálódtam eléggé vásárlás előtt, hisz az a régi 300-as Nikon is hibátlan darab, pedig már jó régi lehet. Ez a 80-200-as esztétikailag nagyon jó állapotban van, majdnem karcmentes a külső tubus és a frontlencse persze hibátlan. Mindössze az af-mf rögzítő gombja volt elromolva, de af-ben egy kis gumigyűrűvel kitámasztva fixáltam, így jól használható. Elég gyors és pontos az af, meg vagyok vele elégedve. Egy dolog azonban kissé nyugtalanít éspedig, hogy az objektívet mozgatva halk kotyogás hallatszik az obi belsejében és fókuszáláskor is alig észrevehetően rángat, de nem mindig. Olvastam valahol, hogy ez annak a jele, hogy a belső tubus ki van kopva. Az lenne a kérdésem, hogy ez mennyire súlyos probléma? Vajon hamar beadjae a kulcsot az obi emiatt, vagy még jó darabig szolgálni fog? Elküldjem egy szervizbe, vagy használjam így? mert egyelőre ezek nem befolyásolják a használhatóságát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Ha jól sejtem ez egy vázról hajtott objektív, tehát a bajonetten van egy kis "csavarhúzófej" ami belekapaszkodik az objektív hornyába és a vázba épített motor így hajtja meg a lencséket. Ebben az esetben szerintem nem kell aggódnod a tönkremenéstől, mert úgymond "nincs ami tönkremenjen". A motor a fényképezőgéped vázában van, ameddig ez működik, addig az objektíved is rendben lesz. Azt tudom legfeljebb elképzelni, hogy egy ponton a kopás már olyan mértékű lesz, hogy pontatlanná válik az autófókusz. Ezt úgy tudod a legkönnyebben lemérni, hogy fókuszálás után vársz egy kicsit a kép elkészítése előtt. Csinálj egy sorozatot ilyen kis szünetekkel, újrafókuszálás nélkül, úgy hogy különböző távolságú kontrasztos célpontok között váltogatsz. Ha a képek többsége éles (kontrollnak próbáld ki ugyanezt egy újabb objektívvel, így lesz összehasonlítási alao) akkor nincs gond. Ha sok az elé/mögé fókuszálás és ezek véletlenszerűnek tűnnek, akkor valószínűleg annyira megkopott a belseje, hogy már nem tud pontosan élesíteni.

      Egyébként nem aggódnék különösebben, a modern alsó kategóriás zoomok többsége elképesztően puha műanyagtubussal készül, már gyárilag nagy holtjátékkal és sokszor erős kotyognak ezek is, mégis meglepően pontosak :)

      Törlés
    2. Köszönöm a gyors választ, megnyugtattál.:-)
      Jól sejted, pont olyan "kuplungos" obik a Nikon af-esek és köztük ez is. A D7000 vázban van a fókuszmotor és az hajtja meg a lencséket. Elég régi obik ezek, a szériaszám alapján 2006-os gyártmány lehet ez a kétgyűrűs 80-200-as, de tiszta fém és üveg, mint egy tank, elpusztíthatatlannak tűnik.
      Elég sok tesztképet készítettem vele és azt tapasztaltam, hogy 200mm-en 2,8-as rekesznél a legkisebb tárgytávolság esetén backfókuszos és mindig csak backfókuszos. 4-5m tárgytávolság fölött viszont már pontos, vagy legalábbis a nagyobb mélységélesség miatt nem vehető észre a kissé hátra fókuszálás. No de én nem makrózni akarom használni, hanem vadfotózásra lesből, tehát a téma kb 10-15m távolságra lesz legtöbbször, vagy kissé távolabb.
      Holnap megcsinálom a komolyabb tesztet amit ajánlottál állványról, különböző távolságban lévő célpontokkal és majd beszámolok.

      Törlés
    3. Sok sikert! A rövid végén lévő pontatlanság lehet már a kopás oka, de lehet gyári pontatlanság is, nagyon komoly a gyártási szórás még a nívósabb márkáknál is. Ha nem okoz nagyobb gondot, nem kell érte aggódni. A végtelent még mindenképp teszteld le, ha ott is pontatlan, tuti a tubus. Ha van egy kis szerencséd, szervizben könnyen korrigálják, tesztpadon, kb egy kis csavar állítgatásával, de nem biztos, hogy megéri a macerát (nem garantált, hogy tudnak javítani rajta)

      Törlés
    4. Megtörtént a tüzetesebb tesztelés. Ugyanazt tapasztaltam amit előzőleg a vásárlás utáni pár tesztképnél is, hogy 200mm-en a legtágabb rekesznél kissé lágy a képe és backfókuszos 1,8-kb 5m tárgytávolságig. Frontfókuszt sosem tapasztaltam, tehát nem össze-vissza fókuszál. 5m tárgytávolság fölött már minden fókusztávolságon és f2,8-as rekesznél is pontos az élesség. 80-105-135mm-en f2,8-nál is pontos az élesség. Van úgy néha, hogy többször kell fókuszáljak amíg valóban élesnek látom a képet a keresőben exponálás előtt, ez a kb 200 tesztfotó alatt kétszer történ meg. Végtelenbe tökéletes.
      Ez így szerintem használható, nem küldöm szervizbe, mert amint mondtad, úgy sem biztos, hogy tudnák korrigálni. Egyébként a D7000-ben van fókusz finomhangolás, de azzal sem bajlódom mert ennyi hibáért nem érdemes. Ha esetleg majd használat közben úgy találom, hogy mégiscsak szükséges akkor elküldöm a Nikon szervizbe, vagy megpróbálom a finomhangolást.
      Még egyszer köszönöm a segítséget és a jó tanácsokat.:-)

      Törlés
    5. Szuper! Remélem nem lesz vele gond! Sok szép képet kívánok hozzá! :)

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés