június 28, 2010

Egy maréknyi dollárért


Van otthon egy öreg petróeumlámpa, amivel már régóta szemezek. Egészen vagány, régies kinézete van és teljesen működőképes.Sajnos nem tartunk petróleumot, de mindenképp szerettem volna összehozni a lámpással egy fotót, ezért keresgélni kezdtünk, hogy mivel pótolhatnánk bele az olajat.

Végül találtunk egy kis terpentint, ami tökéletesnek bizonyult.
Picit jobban kormoz és büdösebb is, de legalább elzavarta a szúnyogokat. :)
Az eszköz m ármeg volt, csak egy ötlet kellett, hogy feldobjam picit a témát.

Nagyon szeretem a western filmeket. Ráadásul ez az a műfaj, ahol szerintem nem csak a klasszikusok állják meg a helyüket. A legutóbbi amit láttam, az Open Range (Fegyvertársak imdb 7.5/10 ) 2003-as és nagyon remek film volt, de sokan dicsérik a Deadwood c. sorozatot is.

Akad itthon pár kopott dolog,mivel tavaly nyáron sokat lovagoltam esténként egy ismerősöm lovával, ezek és egy féltve őrzött szivar jól jöttek a hangulat megteremtéséhez.
Sötétedéskor mentünk ki a falu határába apámmal. A gép állványon volt, tükörfelcsapással és időzítővel exponáltam, hogy ne rázzuk be a képeket.
A legtöbb fotón én szereplek, ezek úgy készültek, hogy miután beállítottam a gépet, megkértem apámat, hogy kattintsa el a masinát. A jelenléte hatalmas segítség volt, mert a sötétben nem volt egyszerű sem fókuszálni, sem a kompozíciót belőni, ráadásul a szúnyogok hatalmas felhőkben támadtak, csak a szivar és a terpentin füstje védett minket valamennyire. :)
A lámpa viszonylag nagy fényt adott, de így is korán érkeztünk és az első fotóknál igen csak nehéz volt megoldani, hogy az eredmény ne legyen sziluett, de az ég se váljon túlexponálttá.

Később már a természetes és a lámpás adta fény megfelelő arányba kerültek és nagyjából a kék óra idején egészen remek fotókat tudtunk készíteni. Persze így is magas érzékenységen és viszonylag óvatosabban, hosszabb záridőkkel kellett dolgozni, ami sajnos hatással volt a képminőségre is, bár ezt az utómunka során próbáltam kompenzálni. :)

Kb száz képet készítettünk és nagyjából egy órát bírtuk a vérszívókat a folyóparton, de a holdfelkeltét már nem vártuk meg.
A képeket átnézve egy tucat túlélésre érdemes fotót találtam, ez a pár kép itt csak az anyag első fele, ha érdekel a folytatás, akkor erre navigálj!

június 27, 2010

Night of the living Dead


George A. Romero 1969-es alapműnek számító filmje teljes egészében megtekinthető a youtube-on. A korszak volt a zombifilmek aranykora és napjaink remake hulláma ezt a témakört is elérte, hiszen már ebből a filmből is van kapásból két remake, ahogy a Holtak Hajnalából és Holtak Napjából is akad, továbbá nemrég láthattuk a The Crazies feldolgozását is.
Akit érdekel a téma mindenképp látogasson el a http://zombiebuzi.freeblog.hu rajongói oldalra, mert ott elképesztő mennyiségű és hihetetlen alapossággal összeszedett cikket talál az élőhalottak moziban befutott karrierjéről.
Személy szerint nem vagyok szakértő vagy komoly rajongó, de én is szeretem ezeket a filmeket. :)
Tegnap este öcsémmel kreatívkodtunk kicsit és született pár spontán fotó, ez egyik adta az ötletet ehhez az illusztrációhoz. Nem lett túl igényes, sajnos az alapanyag sem volt technikailag tökéletes, de csupán érdekességnek szánom, esetleg kedvcsinálónak egy kiadós zombifilmnéző maratonhoz. Jön valaki? :D

június 25, 2010

A gép amivel az első...


A gép amivel életem első képét készítettem egy szovjet Vilia Triplet 4/40 volt.
Rendrakás közben akadtam rá, elég poros, de ettől függetlenül teljesen ép.
Apámé volt és amikor kiskölyök  voltam nekem ez jelentette a megtestesült csodát. Elbűvölt a kattanása és amikor fényképeztek csak azért néztem az objektívbe, mert a gépet figyeltem megbabonázva. Apám volt a titkos tudás örzője. Ő volt aki tudta, hogy melyik gyűrű, kallantyú és gomb mit jelent és az a művelet ahogy behelyezte a filmet, felhúzta és beállította a gépet felért számomra egy szertartással, az exponálás pedig maga volt a varázslat. :)
Emlékszem életem első fotójára: apám látható rajta a korábbi házunk építkezésén. Bár a gépet ő állította be, a kompozíció már engem dícsér. Persze nem váltam azonnal fotóssá, hiszen mindössze öt éve kontárkodom rendszeresen, de már akkor gyerekként is le voltam nyűgözve az élménytől.
Most már csak emlék, a család is itthon a korábbi digitemet használja már, de amikor régi fotókat nézegetünk mindig megjegyezzük, hogy milyen klassz képeket csinált ez a kitartó masina. :)

június 24, 2010

Ott vagyunk már?

Mára csak egy ilyen fotót hoztam, egy kis unott, álmos hangulat... :|
Napközben a régebbi bejegyzéseket alakítgattam, illetve rengeteg fotót felraktam a picasa-ra. Ezek a képek fel voltak töltve az előző honlapra is, és hamarosan pótolom az archívum oldalakat hozzá. A linkeket már elhelyeztem a felső menüsoron, de még csak a 2008-as aloldalon van egyáltalán valami.
Dolgozom az ügyön. :)

A fent leírtakkal párhuzamosan készítettem egy picasa felhasználót a Közösségi Ház számára is és oda is pakoltam fel képeket. :)

június 23, 2010

A Képlet


Látta valaki a "A Képlet" (Knowing - 2009 - imdb 6.4/10 ) c. filmet?
Ez egy lassú sodrású thriller, melyben a főszereplőt alakító Nicolas Cage kezébe kerül egy papír számokkal és csakhamar rájön, hogy ezek megtörtént és eljövendő katasztrófákhoz köthetőek. Klasszikus sci-fi alaptevés, érdekes befejezéssel.

Erre a filmre (is) épít ez a montázsom, melynek ötlete akkor támadt, amikor Lightroomban a redscale filmhíváshoz hasonló effekt előállításával kísérleteztem. A redscale technika lényege az, hogy a nyers filmet fordítva csévéljük fel, így exponáláskor a fény a vörösesen áttetsző hordozóanyagon keresztül éri az emulziót, így nagyon kontrasztos, vöröses-sárga képet kapunk előhíváskor.
Lightroomban legegyszerűbben a Split Toning eszközzel lehet utánozni, csúcsfénynek válasszunk sárgát, árnyékokhoz vöröset és tegyük maximumra a szaturációjukat.
A fenti fotó is így készült, az ábrákat és a számokat pedig főleg az egyetemi jegyzeteimből szedtem össze.
A képre hasonlóan kerültek, mint az egyik korábbi montázsomra a levél: invertálva és screen átfedéssel.

#UPDATE 2010.június.24-én a kép a flickr-n bekerült az Explore válogatásba!

június 22, 2010

Nyári tervek

Véget ért újabb tanév és újra itt a nyár, amikor egy kicsit több szabadidőm van.

Tavaly nyáron az azóta hősi halált halt honlapomon dolgoztam. Sajnos az extra.hu merénylete után az idei egyik feladat a mostani romos állapotok feljavítása, a régebbi sorozatokat újra feltöltése és a blogból eltűnt képek pótlása. Akadt négy fotózás, amit még nem dolgoztam fel, ezek is terítékre kerülnek hamarosan.
Nyáron többnyire a falu környékén tudok csak fotózni, ahol az érdekesebb részleteket már elég alaposan feltérképeztem, ezért lehet, hogy valamilyen átgondoltabb time-lapse projektbe kezdek, vagy több panorámát, photosynth-et készítek. 

Persze megpróbálok majd valamilyen remek helyszínre is eljutni!
Továbbá a blog rendbehozása mellett komoly és sokat halogatott munka vár a fotókörös honlap kapcsán is, illetve ígéretet tettem, hogy ügyködök valamilyen online felületet a vági közösségi ház számára.
A fotó a Kopaszi gáton készült a XI.kerületben Budapesten, múlt héten az esti holdfényben.


június 21, 2010

Mennykő

Tegnap éjjel az idokep.hu radarján figyeltem, ahogy egy nagyobb vihar egyenesen Pest felé vette az irányt.
A zivatar majdnem tökéletes szögből érkezett, az ablakomból remek kilátás nyílt a közelgő égiháborúra.
Nem villámlott túl sokat (percenként kb kettőt tudtam megfigyelni) de ez már elég volt ahhoz, hogy 30 másodperces expozícióval lencsevégre kapjak párat, abban a rövid időszakban amikor a szupercella már elég közel jár, hogy látványos legyen, de az eső még nem mosta le a fényképezőgépállványt az ablakpárkányról.

Ezek egyébként életem első sikeres villámfotói.
Öt év alatt valahogy egyszer sem jött még össze, pedig főleg nyáron sokat próbálkoztam.
Az utómunka jelentősnek tűnik, de ne feledjük, hogy itt a villám is megvilágította a tájat, ami azért drasztikusan megváltoztatja a színeket és a fényeket, amit a szemünk nem igazán tud érzékelni ilyen rövid idő alatt.
(persze nyilván dolgoztam velük egy picit, de igyekeztem nem túlzásba esni, tehát az összhatás nem a túlzásba vitt PS eredménye)

A fototipp.hu-n egyébként olvasható egy leírás egy DSLR-re szerelhető villámérzékelő projektről, mely megpróbálja szinkronizálni a fényképezőgépet az első villanáshoz, arra számítva, hogy az első kisülést rövid időn belül több követi (ez elég jellemző).
Persze a legegyszerűbb módszer a szűk rekesz, alacsony érzékenység, esetleg sötétítő ND szűrők, vagy simán vaksötét éjszaka, kellően hosszú záridővel!

június 20, 2010

The Passage of Time

Mivel holnap kiköltözök a kollégiumból és szeptemberig ismét "vidékivé" válok "fővárosiból" úgy éreztem, hogy itt az ideje az utóbbi öt hétben összehozott time-lapse videókat összefogni egy projektté.

Összesen másfél percnyi anyag jött össze. Az első három kísérletemről itt a blogon is beszámoltam, ezekben a bejegyzésekben részletesen írok a time-lapse mibenlétéről és a problémákról, melyeket végül a negyedik részletnél (ami egy "holdnyugta" ) már szinte teljesen elhárítottam, valószínűleg az új Lightroomra váltásnak köszönhetően. Ezután gőzerővel kezdtem dolgozni a részleteken, a holdnyugta után egy késő éjszakai utcarészlet majd viharfelhők vándorlása volt a célpont, végül tegnap befejezésképp készítettem egy közeli vágást a holdról, majd egy hosszabb, átfogóbb részletet arról, ahogy ráköszönt az este a Petőfi-híd budai hídfőjére. :)

A néhány másodperces részletek összesen nagyjából 1500 fotóból álltak össze, átlag 20fps sebességgel illesztettem, a valóságban pedig úgy 15-30 perc között lehet egy 5 másodperces szakasz, tehát a teljes videó néhány órányi valós időt mutat be. Az összes ráfordított munka ennél jóval több, de nagyrészt automatikus:  RAW-ban fotóztam, a képeket alkalmanként pár óra alatt konvertálta át a program, de beállítani csak pár percig tartott, mert minden képre ugyanazokat a módosításokat alkalmaztam. A konvertált fotókat a Movie Maker már hamar összedobta és automatikusan feltette a youtube-ra.

Lezárásként pedig csak annyi dolgom volt, hogy összefűztem egy montázzsá a részleteket és kerestem hozzá egy zenét. Túl sok lehetőségem nem volt, mivel másfél perc lehetett csak, de szerencsémre egy sorozat zenei anyagában találtam egy zseniális darabot, így esett a választás Bear McCreary "One Year Later" c. szerzeményére, mely a Battlestar Galactica második évadjának záróepizódjában csendült fel (illetve a picit  átdolgozott változata "The Passage of Time" címmel a sorozat fináléjában).
Enjoy! :)

június 15, 2010

Felső tízezer


Most nincs új fotó, viszont a flickr oldalamat épp az előbb látogatták meg 10001. alkalommal, ezért gondoltam megosztok pár statisztikai információt. :)

A flickr-re 2008 augusztusában regisztráltam. Azóta kb 1100 megjegyzést fűztek fotóimhoz, van fotóm amit több mint ezren láttak és kb 40 képet néztek meg legalább kétszázszor. A "Best of" nevű albumot, melybe a szerintem legjobb kb 50 fotómat választottam ki, eddig 600-szor nézték meg. Hét fotóm bekerült az explore válogatásba, ami az aznap feltöltött 7-8 millió fotóból listázza ki az 500 legjobbat. :)
Ha már itt tartunk írok pár érdekességet a blog statisztikájáról is. :)
A blogot 2008 februárjában indítottam, mostanra úgy 180 bejegyzésnél tartok. Ezalatt 10300 látogatás történt, kb 22ezer oldalmegtekintéssel.
Átlag két percet tölt egy látogató az oldalon
Városok/országok:
  • 49% budapesti
  • 10% Győr környékéről
  • 5% Kapuvár vonzáskörzetéből 
  • 5% Romániából
  • 2% Szlovákiából
Továbbá több tucat látogatás volt olyan helyekről, mint Anglia, Németország, USA, Ausztrália, Brazilia... stb.
Böngészők:
  • 68% Firefox
  • 20% még mindig Internet Explorert
  • 5-5% Chrome-ot és Operát.
Oprendszer. A Windows aránya 97%-os, ezen belül
  • XP 85%
  • Vista 7%
  • Win7 6% -de erősen növekszik
A képernyőfelbontások: 40% használ 1024*768-as beállítást, 60% ennél nagyobbat (az oldal is nagyobb méretre van optimalizálva!). A rekord egy 2560*1600-as képernyő volt!
Az ideérkezők 40%-a jön a google-n keresztül és 780 különböző kifejezésre keresve találtak ide. Emellett fő forrás még a lovasfórum, melynek fotós topicjában indult pályafutásom, illetve az iwiw és a facebook.

Tavaly viszonylag kevés bejegyzést írtam ide, mivel akkor teljes gőzzel üzemelt az extra.hu-s honlapom. Azt kerek egy év alatt kétezren nézték meg, azelőtt pedig galéria üzemelt ott, ami a bloghoz hasonló számokkal büszkélkedhetett, de azok az adatok sajnos már elvesztek...
    

június 14, 2010

Oceanic 816


Vizsgaidőszak alatt esténként a Lost c. sorozattal lazítok, de azért retusálgatok is néha.
Az utóbbi időben sikeresen átrágtam magam kisebb fotósorozatokon, már csak négy nagyobb volumenű anyag van hátra: három portrésorozat és a sokat emlegetett oroszlányi kirándulás).

A nagy sorozatokkal most nem akarok foglalkozni, úgyhogy ma is egy montázzsal érkeztem, amit a fent említett sorozat ihletett, melyben egy repülőszerencsétlenség túlélői próbálnak túlélni egy rejtélyes szigeten. Elég ismert sorozat, talán nem kell bemutatni. :)

Röviden a kép elkészültéről :
Eredetileg egy naplementés fotóval akartam valamit kezdeni. Nem akartam a szokásos módon erős színekkel és sok kontraszttal konvertálni, mert önmagában a kép nem elég érdekes, hogy az effektek elvigyék.

A Lightroom presetjeit böngésztem, amikor találtam egyet, ami teljesen kiszürkítette és kékessé tette a képet. Sötétítettem rajta és olyan hatást értem el, mintha éjszakai fotó lenne telihold idején.
Ezt kezdtem alakítgatni PSP-ben, de valahogy sehogysem akart összeállni.

Eszembe jutott, hogy dobni kellene erre is valamilyen textúrát, viszont nem akartam ugyanazt, amit az előző, barlangos fotónál is használtam. Végül erre a havas képre esett a választásom, amivel önmagában is egész érdekes montázs lett, viszont ekkor már elindultam a lejtőn, felpörgött a fantáziám, így előkerestem a tavaly januári fotót erről az utasszállítóról és összeállt a végleges kép. :) Picit még manipuláltam a színeket, de túl sokat már nem akartam játszani vele, mert minden montázsnál eljut az ember arra a pontra, amikor már csak ront, ha további dolgokat próbál ráerőltetni a képre. Egyébként technikailag nincs különösebb trükk a képen: az alapfotóra pakoltam többnyire overlay átfedéssel rétegeket, a színeket a Hue/Saturation/Lightness eszközzel módosítottam, más említésre méltó technikai fogás nem volt.

Csak érdekességképp mutatom ezt a korábbi repülős montázsom, kicsit más hangulat, de hasonlóan készült, ugyanúgy három kép: naplemente+csillagok+repülő. :)

június 13, 2010

The Lost World


"...these are my last words before we enter the cave, which lead us to a lost world according to prof Challenger's theory. I hope we will be succesful, and I can write you again soon!Best wishes, E.Malone"      


Készítettem egy digitális illusztrációt az egyik oroszlányi kirándulás alkalmával készített fotóból.
Amikor ott jártam útbaejtettük a tatabányai barlangokat is és készült pár klassz kép. Egyik ilyet használtam fel az ötletemhez, amit A. Conan Doyle "Elveszett világ" c. regénye ihletett.
Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy készült az egyébként egyszerű illusztráció: 
képet már Lightroomban régies karakterűre alakítottam (nagy segítségemre voltak az új preset-ek és az átdolgozott post-crop-vignette). Ha valakinek mond vmit: Split toning: 65:50/0/205:75
Erre az alapra helyeztem rá PSP-ben a már bejáratott rozsdás fotómat overlay átfedésben, ez adja a kopott textúrát. Persze a "nagyfeszültség" feliratot és a lakatot kiretusáltam. Érdekes, hogy ez a rozsdás fedőlap mennyire remekül mutat textúrának használva. Korábban egy portrén és a Retribution lemezborító fotóján használtam már és akkor is jól szolgált. Hasonló alapanyagot még mindenképp készítenem kell a közeljövőben. :)
A harmadik lépés az volt, hogy kerestem a neten egy régies kinézetű kézzel írt levelet. A tartalma lényegtelen volt, mivel igyekeztem olvashatatlanná tenni. A képre először invertált színekkel, szépiásítva majd overlay átfedéssel került. :)

Az eredmény fenn látható, remélem sikerült átadni, amire gondoltam, a könyvet pedig nagyon ajánlom. Sajnos a filmadaptációk szinte kivétel nélkül a "gagyi" kategóriába sorolhatók, de azért igyekeznek. :)

          

június 12, 2010

Adobe Lightroom 3

Tegnap felraktam a Lightroom legújabb verzióját. Az első óta sokat fejlődött és akad pár kellemes újdonság. Többek között például az, hogy végre van használható zajszűrés. Messze nem tökéletes és sajnos nem mintavételezéssel működik, de már lényegesen használhatóbb. Javítottak a kezelőfelületen (import ablak, elsőre szokatlan,de sokkal jobb) van jónéhány új preset és megváltoztatták a vignettálás effektet: csúcsfény vagy színprioritással is használható, így nem csak egy sötét folt lesz a sarokban, hanem kontrasztosan ütnek át az alatta levő világos részek, így "drámaibb" az összhatás. Igazán remek előrelépés még az objektívre szabott vignettálás-torzítás-CA korrekció, nagyon nagy piros pont érte.
További újítás, hogy saját USB VIA vezérlést készítettek, ami megkerüli a fényképezőgép gyári szoftverét. Ami meglepetés volt, hogy kezeli a 350D-t is!
Nagyon pozitív dolog, hogy négy évvel ezelőtti fényképezőgépet is támogatnak, főleg annak a fényében, hogy a Canon honlapján korábban arról értesültem, hogy Windows 7 alá már nem készítenek drivert a 350D-hez, így nem tudtam használni a Breeze DSLR Remote Pro programot se, amikor time-lapse videókat csináltam. Csakhogy a Lightroom futásakor a win7 is felismerte a gépet. Végre rendesen működik a kapcsolat és a Breeze is funkcionál, szóval a következő szabad estémen, amikor szebb naplemente ígérkezik tábort verek a kolesz teraszán laptoppal és fényképezőgép állvánnyal és végre összerakok egy ütős, rázkódásmentes, egyenletes time-lapse videót. :)

A fenti kép 8 álló fotóból összefűzött panoráma, a részfotók már az új Lightroommal lettek konvertálva, PS-t alig látott és bármennyire is HDR-nek tűnik, ez nem az. Itt meg lehet nézni egy HDR naplementét ugyanebbe az irányba, a különbség jól látszik.

Rakpart

Egyik este tettem egy rövid kört a Műegyetem oldali rakparton melyet láthatóan megviselt a magas vízállás. A fények nem nekem kedveztek, de néhány képet azért készítettem.
Kettőt mutatnék csak meg, a többihez valahogy nincs kedvem most, de talán egyszer azokat is felrakom.

június 10, 2010

Oroszlány

Egyik őszi hétvégén egy barátomnál voltam látogatóban és bejártuk Oroszlány világváros nevezetes pontjait.
Rengeteg fotót készítettem és a sorozattal azóta is adós vagyok. A képek nagy része egyébként lovas-témakör, hiszen vendéglátóm is messze földön hirhedt lovasember, ahogy oly sokan Oroszlány-cityben. :D
Most amolyan napi betevőnek elővettem pár fotót és kicsit megdolgoztam őket. A teljes sorozat még várat magára, de egy hét múlva vége a vizsgáimnak és a nyáron szeretném mgam szintrehozni a korábbi fotóimmal. :)

Ha minden elkészül, akkor fellövöm picasa-ra a képeket és talán egy részletesebb beszámolót is írok.

június 08, 2010

Kihalt utcák

Ez a fotó januárban készült: Érdekes, hogy szinte pontosan ugyanolyan időszakban kerül fel, mint amikor készült: a vizsgaidőszak utolsó gyötrelmes napjai alatt.
Akkor sem fotóztam sokat, de már csak pihenésképpen is kimentem levegőzni és tettem egy rövid kört a szokásos útvonalamon az ELTE épületei környékén. Ez volt az utolsó fotó, amit aznap készítettem, a Petőfi-híd budai hídfőjénél álltam és még elkaptam a naplemente utolsó sugarait.

június 05, 2010

Tanulós hangulat


Bizony, vizsgaidőszak közepe van és be vagyok kényszerítve a szobába és tanulnom kellene, de az anyag annyira érdektelen, átláthatatlan és végeláthatatlan, hogy alig bírok fókuszálni és semmi kedvem hozzá.
Nem nagyon haladok és eközben legszívesebben kimennék fotózni, képeket retusálnék, más fotósok munkáit böngészném vagy folytatnám a blog helyreállítását. De nem lehet sajnos. :(
Viszont karnyújtásnyira van a fényképezőgép a polcomon és nem bírom teljesen megállni, valami kell, szóval ha csak így szobán belül is, de készítettem pár fotót.
Kettőt mutatnék most meg, azt hiszem remekül átadják a vizsgaidőszakos hangulatot.
Hm, azt hiszem ha végleg elfogy az akaraterőm, akkor felkapom azt a napszemüveget és kifele menet még ráfordítom a kulcsot, majd becsúsztatom a táskámba a fényképezőgépem mellé. :)

június 04, 2010

HDR

Este készítettem egy HDR fotót. Semmi különleges, csak egy kis memento a lassan divatjamúlt, de egykoron nagyon sokakat megmozgató technikának.
Azért érdekes, hogy egy-két év alatt hogyan válik egy menő stílus a közutálat részévé bizonyos helyeken.
Pedig amúgy maga a HDR nem rossz dolog, naplementéknél jól jöhet, ha jól van használva.
Utóbbi viszont nagyon nehéz. Sok utómunkát igényel és a többség aki megpróbálkozik vele nem ért eléggé a tonális utómunkákhoz, vagy nem elég igényes, így az eredmény hamis, valószerűtlen, és csúnya.
Igyekeztem elkerülni a hibákat, de nyilván ez a kép sem tökéletes, de egynek remélem azért elmegy. :)

Egyébként ennek a fotónak az apropóján tettem fel a Corel PSP legújabb verzióját, az X3-at. Néhány krónikus betegségétől eltekintve sokat fejlődött a program. Nincsenek olyan látványos újítások mint a PS CS5-ben, de ez nem is a profikat célozza, hanem a "középkategóriás" amatőröket. Nekünk pedig nagyon nagyon bejön az, hogy egy nagyságrenddel gyorsabb lett, hogy finomítottak a kezelőfelületen és elhelyeztek pár apró, de hosszú használat során annál hasznosabb apróságot az egyébként is remek képeszerkesztőben.

Maga a HDR kép a Photomatix hármas verizójával lett összeállítva. Három darab állványról lőtt kép volt az alapanyag, melyek között +-2 fényérték eltérés volt.